2016. szeptember 27., kedd

Templomrombolás helyett felújítás Németcsernyén




Két évvel ezelőtt egyesületünk adott hírt elsőként arról, hogy le fogják rombolni a Bánság Szerbiához tartozó részén található Németcsernye (Srpska Crnja) és több további szórványmagyar település katolikus templomát. Az eredetileg féltucatnyi helységet érintő templomrombolásról meghökkentő módon a nagybecskereki püspökség vezetése hozott döntést. A Magyar Patrióták Közössége tiltakozása nem maradt eredmény nélkül: a magyar kormány is elhatárolódott a templomrombolástól és támogatást nyújtott a műemléki értékű épületek megmentéséhez. Ennek megfelelően idén augusztusban körbeállványozták a németcsernyei istenházát és megkezdték az épület felújítását.




A Magyar Patrióták Közössége küldöttsége szerémségi kutatóútját félbeszakítva augusztus 18-án látogatást tett a bánsági Németcsernye katolikus templománál és megszemlélte a munkálatokat. A Nemzetpolitikai Államtitkárság tízmillió forinttal járult hozzá a templom helyrehozatalához, ami részleges megújulást tesz lehetővé (a teljes rekonstrukció nagyságrendileg 20-25 millió forintba kerülne). A renoválás a Teleki László Alapítvány szakmai közreműködése mellett zajlik, a közalapítvány munkatársai biztosítják, hogy a felújítás során a műemlékvédelmi szempontok valóban érvényesüljenek.

A németcsernyei Szent József-templom 1808-ban épült, mai alakját 1868-ban nyerte el, bővítése során. A megszentelt épületet a község sváb és magyar ajkú lakosai használták közel egy évszázadon keresztül, mígnem a második világháború után betörő jugoszláv partizánok a település őshonos lakosságát elűzték, sokukat kegyetlenül lemészárolták. A templom mögötti bozótos rész rejti az áldozatok – köztük Brunet Ferenc plébános – jeltelen tömegsírját. Ma még mintegy 150 magyar és néhány német él a Szerbcsernye néven is ismert faluban, ahol – magyar iskola hiányában – a templom az egyetlen hely, ahol a szórványban élő magyarok találkozhatnak egymással, és hitüket, közösséghez tartozásukat megélhetik.




A bánsági templomok ledöntése öncsonkító lépés lett volna, a kisközösségek önkéntes feladása, ami a korunk kihívásaira adható legrosszabb válasz. Sajnos ez a szellemiség ma már Nyugat-Európában általános jelenség: nem ritkán értékes középkori templomokat bontanak le anyagi és természetesen ideológiai okokból, de az sem ritka, hogy történelmi egyházak szent épületeiket áruba bocsátják. Német László nagybecskereki püspök a bánsági katolikus közösségek elnéptelenedése kapcsán a Magyar Nemzetnek adott interjújában nemrégiben azzal érvelt, hogy „a világ térképe változik”, „Európa egyre kevésbé mértékadó a kereszténység szempontjából”, amely inkább Ázsiában és Afrikában virágzik. „Ebben a léptékben kell szemlélnünk az élet nagy történéseit” – nyilatkozta az egyházmegye vezetője, a szórványtemplomok lerombolásának szorgalmazója. Korábban az a kijelentése kavart nagy vihart, miszerint „az egyház nem nemzetpolitikai alapon működik”, holott tudvalevő, hogy a történelmi egyházak jelentős nemzetmegtartó erőt képviselnek. Ebből is látszik, hogy a németcsernyei templom felújítása sokkal többről szól: az értékelvűség győzött az önfeladás és a haszonelvűség felett.





Fontos eredménynek tartjuk, hogy sikerült megakadályoznunk a templomrombolásokat, hiszen 2014 óta egyetlen templomot sem bontottak le a Bánságban. Németcsernye felújítása azt jelenti, hogy a Magyar Patrióták Közössége templommentő kezdeményezése sikerrel járt, mivel 2014-ben ezt a szakrális épületet még az elpusztítás veszélye fenyegette. A most zajló tatarozás is bizonyítja, hogy a templomrombolás torz ötlete végre lekerült a napirendről.




Eredetileg a párdányi templom rendbehozatalára is volt kormányzati ígéret, ott azonban forráshiány miatt csak állagmegóvó intézkedések történtek, akárcsak a Temes-parti Módoson. A település 1911-ben épült neogótikus Nagyboldogasszony-templom helyzete továbbra is aggasztó, bár a veszélyelhárítást már elvégezték a Teleki-alapítvány szakemberei: a meglazult kőfaragványokat és a párkányokon kisarjadt növényeket eltávolították, a tető felújításához azonban ötvenmillió forintra lenne szükség. Egyesületünk az eddigi fejleményekkel elégedett, de a magyar állam részéről további intézkedésekre van szükség, amihez továbbra is minden segítséget meg fogunk adni, ideértve a Bánságban zajló folyamatok szemmel tartását is.






Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék