2016. augusztus 22., hétfő

Menekültek és migránsok*



Minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült[1]

A 4. évszázadtól kezdve a közép-ázsiai sztyeppék lakói nyugat felé indultak el. Vándorlásuk, egy, több száz évig tartó korszak névadója lesz, a népvándorlások koráé.
A népvándorlás korát a 9. században a Kelet-Európa felől a magyar honfoglalás, Észak-Európa felől a viking népcsoportok letelepülése zárta le.
A népvándorlás, az emigrációs mozgások, kivándorlások a földrajzi felfedezések óta igen jelentős szerephez jutottak a nemzetállamok történetében. A 20. század elejétől ezek a népességmozgások felgyorsultak. A második világháború után Közép- és Délkelet-Európában mintegy 10 millió ember hagyta el kényszerűségből hazáját, s települt át másik ország területére.[2]

Az európai migrációs válság, más néven európai menekültválság különböző fegyveres konfliktusok, a politikai és vallási üldöztetés és az ezekből következő gazdasági ellehetetlenülés miatt menekülők vándorlása következtében alakult ki. Az egyre növekvő számú menekült főként a Közel-Keletről, Afrikából, a Balkánról és Közép-Ázsiábóligyekszik az Európai Unió területére jutni a Földközi-tengeren és a Balkánon kialakult menekültútvonalakon keresztül. A menekültek többsége Szíriából, Afganisztánból ésEritreából indul útra.
A kifejezést először 2015 áprilisában használták, amikor öt migránsokkal teli hajó süllyedt el, ezzel több mint 1200 ember halálát okozva.[3]

1. Mi a különbség a migráns és a menekült fogalom között?
A menekültügyi kérdéssel kapcsolatban számos fogalom pontos ismerete szükséges:

migráns:[4] másik helyre költöző, bevándorló, kivándorló, elköltöző személy
Az országát elhagyó, idegen országba bevándorló, ott letelepedni akaró.
A migránsok nem közvetlen fenyegetés vagy üldöztetés elől hagyják el országukat,hanem egy jobb élet reményében érkeztek egy új országba, ahol munkát találhatnak, vagy tanulhatnak, esetleg újraegyesíthetik családjukat. A menekültekkel ellentétben nekik nem feltétlenül okoz problémát a hazatérés.[5]
A legtöbb bevándorló nem menekült, a két fogalmat tévedés összemosni.[6]

azilum: gör-latin 1. menedék, menedékjog 2. menedékhely[7]

migráció[8] lat 1. vándorlás, helyváltoztatás 2. elvándorlás, elköltözés; a lakosság tömeges lakóhely változtatása egy országon belül, ill. áttelepülése egyik országból a másikba.
A migráció lehet önkéntes-e, azaz az egyén akarata volt, vagy kényszerített.
Egy másik lehetséges felosztása a migrációnak, hogy a mozgás állandó, vagy ideiglenes, azaz a visszatérés lehetősége adott-e.[9]

menekült (kényszervándor): Szélesebb értelemben mindazok, akik hazájukat üldözés hatására, vagy más kényszerítő okból (pl. természeti katasztrófa miatt), szándékuk ellenére hagyták el, vagy ilyen okok miatt nem tudnak visszatérni.
Jogi értelemben menekült az, aki megfelel egy nemzetközi szerződés vagy valamely állam jogalkotása által kialakított menekült-fogalomnak.[10]
Az ENSZ szerint menekült az, aki fegyveres konfliktus vagy üldöztetés miatt menekül el a hazájából.
Minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült.
Az 1951. évi ENSZ menekültügyi egyezmény alapján menekültként elismert személy, aki„faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni.” E személymenedékkérő, míg el nem ismeri menekültnek az állam, amelyhez fordul.[11]
Ma az egyezmény a nemzetközi menekültvédelem legfontosabb dokumentuma. Az egyezmény meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján valaki menekültnek minősül, valamint definiálja, milyen jogvédelem, támogatás és szociális jogok illetik meg a menekülteket az egyezményt aláíró államokban. Az egyezmény egyik legfontosabb rendelkezése egyértelműen leszögezi, hogy a menekültek nem küldhetők vissza abba az országba, ahol üldöztetésnek lehetnek kitéve. Az egyezmény meghatározza a menekültek kötelezettségeit is a befogadó állammal szemben, és leszögezi, hogy bizonyos kategóriákba tartozó személyek – például háborús bűnösök – nem kaphatnak menekültstátuszt.
Az egyezmény megállapítja, hogy a menekültprobléma nemzetközi léptékű, ezért kiemeli a nemzetközi együttműködés szerepét, valamint annak fontosságát, hogy az államok megosszák egymás között a helyzet kezelésével járó terheket.
Az egyezmény többé-kevésbé a II. világháborús menekültek védelmére korlátozódott. Az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv kiterjesztette az egyezmény hatókörét és eltávolította a benne foglalt földrajzi és időbeli korlátozásokat, ezáltal egyetemes joganyaggá tette az egyezményt annak tudatában, hogy a kényszervándorlás világméretű jelenséggé nőtte ki magát.
Az egyezménynek nem volt célja a kényszervándorlás okainak kezelése, ideértve az emberi jogok megsértését az érintett országokban és a politikai vagy fegyveres konfliktusokat. A jegyzőkönyv célja e problémák következményeinek enyhítése volt az áldozatoknak nyújtott bizonyos fokú nemzetközi védelem és az új életük felépítéséhez nyújtott támogatás révén.
Az 1967. évi jegyzőkönyv és az 1951. évi egyezmény nyomán számos fontos regionális menekültvédelmi joganyag született, köztük az Afrikai Egységszervezet 1969. évi Menekültügyi Egyezménye és az 1984. évi Cartagena-i Nyilatkozat Latin-Amerikában.[12]
A menekültek védelmét koordináló vezető nemzetközi ügynökség Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR),[13] mely 8,400,000 menekültet számlált világszerte 2006. elején. Ez volt a legkisebb szám 1980 óta.[14]

menedékes: Magyarországon a menekült és a menedékes státuszok között időbeli különbség van, mivel amíg a menedékes státusz csak az Országgyűlés által megjelölt időpontig – egy év, mely időtartam meghosszabbítható – áll fenn, addig a menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzésével vagy a menekültstátusz visszavonásával szűnik meg.[15]

menedékkérő: azon személy(ek), akiknek a kérelme még elbírálás alatt van, így még nem kapták meg a menekült státuszt.[16] Ha valakit menekültként ismer el az állam, akkor általában az állampolgárokhoz nagyon hasonló státuszt kapnak (leginkább egy évre, ami után meghosszabbítható, és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét), az állam szükség esetén úti okmányt is kibocsáthat a számukra.

belső menekült: azon személy(ek), akik valamely fegyveres konfliktus, vagy egyéb erőszakos cselekmények miatt kényszerültek elhagyni otthonukat, de nem lépték át az országhatárt[17]

hazatelepült menekült: azon menekült(ek), akik visszatértek korábbi lakhelyükre[18]

hontalan: akik nem rendelkeznek egyik ország állampolgárságával sem, például terültek elcsatolása, diszkrimináció, születési anyakönyvezés hiánya miatt[19]

oltalmazott: Oltalmazottként kiegészítő védelemben részesülhet az a személy, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni.
A család egységének biztosítása céljából – ha nem áll fenn kizáró ok – kérelmére oltalmazottként kell elismerni a fentiek alapján oltalmazottként elismert külföldi családtagját is, amennyiben az elismerés iránt közös kérelmet nyújtottak be.
Magyarországon az oltalmazotti státuszt a menekültügyi hatóság hivatalból legalább ötévente felülvizsgálni köteles.[20]

2. Kik tekinthetők a háborús területekről érkező migránsoknak és kik gazdaságiaknak?
A migrációt vizsgálhatjuk a kiváltó okok szerint is.[21]
Háborús területekről érkező migránsoknak azok a személyek tekinthetők, aki lakóhelyüket, hazájukat háborús helyzet, illetve polgárháborús fenyegetettség, terrorista támadások veszélye miatt hagyják el.
Gazdasági migránsoknak azok tekinthetők, akik hazájukat megélhetési (gazdasági) okból, vagy a vallás gyakorlásának lehetősége, jobb oktatási, tanulási lehetőségek, kedvezőbb klimatikus adottság miatt hagyják el.
Az Európába érkező menekültek többsége valójában gazdasági bevándorló – ezt az Európai Unió egyik magasrangú illetékese állítja.[22]

3. Mit fed az illegális migráns szó (illetve ki a legális migráns)?
Ha egy külföldinek nincsenek papírjai, mégis egy adott országban tartózkodik, akkor rá gyakoribban az „irreguláris” jelzőt, ritkán pedig az illegális migráns, vagy nem regisztrált bevándorló kifejezést használják.
A reguláris/legális migráns szabályosan lép ki a hazájából, majd szabályosan utazik át a tranzitországon, lép be és tartózkodik a célországban. Ha valaki például diákvízummal, szabályosan érkezik a célországba, de feketén pincérmunkát vállal, azonnal illegális migránssá válik. Illegális migránsnak számít a kényszervándor (a menekült), illetve a klasszikus illegális migráns. Utóbbiakat nevezik okmányok nélkülieknek is.[23] A magyar jog egyébként egyik fogalmat sem ismeri.[24]


4. Menedékjog
– Mit jelent a menedékjog?
A menedékjog az a jogcím, ami az azt megszerző külföldit feljogosítja arra, hogy valamely ország területén tartózkodjon, és egyidejűleg védelmet is biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.[25]
Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni, és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.[26]
A területi menedékjog[27] lehetővé teszi a külföldi tartózkodását a menedéket nyújtó állam területén akkor is, ha egyébként a külföldiek tartózkodására vonatkozó előírásoknak nem felel meg.
A politikai menedékjog[28] a kiadatási kérelem elutasítását eredményezi.
A menekülteknek megadott menedékjog[29] a menekült státus elismerésével járó jogok és kötelezettségek összességére utal, így magába foglalja a visszaküldés tilalmát, a család egyesítésének elvét és a menekülteknek nyújtandó védelmet és támogatást.
A diplomáciai menedékjog[30] nyújtása a fogadó államban üldözött személynek a diplomáciai képviselet helyiségeibe való befogadását jelenti.
A menedékjogot a befogadó állam, a feltételek megszűnése esetén, megvonhatja.

– Ki kérheti?
Menedékjogot/menedékstátust elvileg minden más ország területén lévő személy kérhet. Erre csak akkor számíthat, ha eleget tesz az illető állam jogalkotása által kialakított menekült-fogalomnak vagy az ENSZ egyezmény 1951. évi egyezményében előírt feltételeknek.

– Hol kérheti?
A menedékjogi eljárást ott kell lefolytatni, annak az országnak a területén és menekültügyi hatósága által, ahol a kérelmező először belépett az Európai Unió területére.

– Mi a menekültügyi eljárás?
A menekültügyi eljárás célja annak megállapítása, hogy a menedékkérelmet előterjesztő személy jogosult-e a menekült- vagy oltalmazotti státuszra, esetében a visszaküldés tilalma fennáll-e, visszaküldés tilalmának fenn nem állása esetén kiutasítható, illetve kitoloncolható-e, valamint a dublini átadás keretében átadható-e.
A menekültügyi eljárás időtartama: általában 60 nap, mely időtartam alatt sor kerül a menedékkérő személyes meghallgatására. Azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni.[31]

5. Az EU-nak közös Európai Menekültügyi Rendszere (CEAS) van, mely azt hivatott biztosítani, hogy az Unió tagállamaiban a menekültek jogai a nemzetközi egyezményeknek megfelelően érvényesüljenek. A rendszer normákat és eljárásokat rögzít a menedékkérelmek feldolgozására és értékelésére, valamint a menedékkérők és a menekültstátuszban részesített személyekkel kapcsolatos bánásmódra vonatkozóan. E normákat azonban számos uniós tagállam még nem vezette be teljes körűen. Ennek hiányában 28 különböző menekültügyi rendszer létezik egymás mellett.[32]

– Mit jelent ez konkrétan?
Konkrétan ez azt jelenti, hogy a közös európai menekültügyi rendszer nem állt fel, nem működik a kialakított normák és eljárások szerint, pl. a menedékkérelmek feldolgozására és értékelésére, valamint a menedékkérők és a menekültstátuszban részesített személyekkel kapcsolatos bánásmódra vonatkozóan. E normákat sajnos számos uniós tagállam még nem vezette be teljes körűen, vagy előnyben részesítik a vonatkozó belső jogszabályokat.

– Amikor a menekült több uniós országon utazik át, a CEAS rendelkezései szerint bármelyik uniós tagállam visszaküldheti menedékkérőként abba a tagállamba, ahol az illető először lépett be az unió területére, amennyiben az adott ország tiszteletben tartja és védi a menekültek jogait. Az úgynevezett dublini rendszer előjogokat biztosít a számos menekült által célországnak tekintett északi országok számára azon déli országok kárára, ahol a legtöbb menekült először éri el az Unió határait.
A menedékkérők nagyon kis része kerül be így valamelyik európai országba; a görög, az olasz és a magyar menekültügyi rendszer hiányosságai miatt a bíróságok akadályozzák a menekültek mozgását.
A tagállamok újra bevezették az időszakos határellenőrzést, veszélyeztetve ezzel a schengeni rendszer szabad mozgást biztosító jogát, valamint kerítéseket építettek, elsősorban Magyarországon és Bulgáriában. Több közép-európai ország nyíltan elutasította a menekültek letelepítését, a szélsőjobboldali, bevándorló ellenes pártok népszerűsége pedig szerte Európában látványosan nőtt,[33] csakúgy, mint az idegengyűlölet.

– Mit tartalmaz a dublini rendszer?
Az európai menekültügyi rendszer két fő építőköve a dublini rendelet és az úgynevezett EURODAC rendelet.
A dublini rendelet legkorábbi jogelődje a dublini egyezmény, amelyet 1990. június 15-én írtak alá, és 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba az első 12 aláíró államban. Az egyezmény fő célja annak megakadályozása volt, hogy egy kérelmező több tagállamban is benyújtson kérelmet, hogy a kérelmezők „ne keringjenek” az EU-n belül. Az egyes tagországokban ugyanis jelentős különbségek vannak a menedékjog megadásának kritériumait illetően, és ezt a kritériumrendszert nem harmonizálták egymás közt az uniós országok.
A dublini egyezményt felváltó, immár rendeleti formát öltő előírásrendszert 2003-ban fogadták el, és attól fogva a rendeletet Dublin II-ként, az azt megelőző egyezményt Dublin I-ként emlegették. Az Európai Bizottság 2008-ban kezdeményezte a Dublin II módosítását, ami 2013-ban történt meg, és a módosított változat a Dublin III.
A Dublin III-ként emlegetett jogszabály az Európai Parlament és az uniós tagállamokat megjelenítő Tanács 2013. június 26-án kihirdetett, 604/2013/EU számú közös rendelete, amely megállapítja azokat a feltételeket és eljárási szabályokat, amelyek annak a meghatározására irányulnak, hogy egy „harmadik országbeli” – unión kívüli – állampolgár vagy hontalan személy által az EU-tagállamok valamelyikében nemzetközi védelem iránt benyújtott kérelem megvizsgálásáért melyik tagállam felelős. Főszabály szerint ezt a felelősséget az a tagállam viseli, melyen át a menedékkérő belépett az EU területére.
Az EURODAC rendelet az európai szintű ujjlenyomat-adatbázisról szól. Az adatbázist az EU területére illegálisan belépettektől vett ujjlenyomatok alkotják. A tagállamok feladata az ilyen ujjlenyomatok levétele és a központi adatbázisba való eljuttatása. Ebből az adatbázisból megállapítható, hogy mely tagországban vették le először az illető ujjlenyomatát, és alapesetben ez határozza meg a menekült jogállás iránti kérelem elbírálásának kötelezettségét is.
A Dublin III rendelet hatálya Norvégiára, Izlandra és Svájcra is kiterjed.[34]

– Ennek fényében, hogyan kérhetnek menedékjogot a menekültek Szerbiában, amikor tudjuk, hogy már előtte áthaladtak egy uniós országon?
Szerbiába Görögországon és Bulgárián, két európai uniós tagországon, illetve Macedónián keresztül érkezik, többnyire illegálisan a legtöbb észak-afrikai és közel-keleti menekült. Szerbia ez ideig nem túlságosan igyekezett feltartóztatni a menekülteket. A hivatalos álláspont eddig az volt, hogy „a szerb hatóságoknak sem lehetőségük, sem joguk nincs arra, hogy megállítsák azokat, akik menedéket kérnek az országban. Azt sem tilthatják meg nekik, hogy továbbmenjenek”.[35]
Szerbia nyilvánvalóan nem a végcélja ezeknek az embereknek, csak áthaladnak az országon. Ezért Szerbiában kevesebb a menedéket kérők száma is.
2016 első három hónapjában, Szerbiában 96.117 menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek valószínűleg nemzetközi védelemre van szüksége. Közülük 1.886 személy fejezte ki szándékát, hogy menedéket kérjen.[36]
Mivel a migrációs váltság kezdete óta több ország is korlátozta a belépések módját és számát, Szerbiában egyre nagyobb problémát jelentenek a menekültek, különösen Szabadka és Horgos környékén, aki az EU területére való belépésre várakoznak.
A magyar határon húzódó kerítésen át legálisan naponta 15 személy mehet be (a tranzitzónába). A magyar hatóságok szerint illegálisan naponta még 100-an jutnak be Magyarországra a határzáron keresztül. Akik a legális utat választják, azok a határ előtt sátortáboroznak.[37]
Ausztria például 2016-ra 37.500-ban határozta meg menekültkérelmek számát,[38] Ez mellett, az év folyamán, 50 000 menekültkérő visszaküldését tervezi.[39]
Egyre több menedékkérő bevándorlót fordítanak vissza a német határokról és a kitoloncolások száma is egyre emelkedik. A legtöbb embert – 10 629-et – a német-osztrák határon fordítottak vissza. A Franciaországgal közös határon 240, a Hollandiával közös határon 118 embertől tagadták meg a belépést, repülőtéri határterületekről pedig 2030 embert nem engedtek be Németországba.[40]

– Melyek a görög, olasz és magyar menekültügyi rendszer hiányosságai?
Az Európába tartó menekültáradat hibákat és hiányosságokat jelez a személyek nemzetközi mozgásának rendszerében: túlterheli az államok menekültügyi eljárásait, és Európában megbéníthatja a schengeni mechanizmusokat.
A kibocsátó országokból embertömegek menekülnek el okmányok és engedélyek nélkül, nemzetközi rendszer viszont csak a szabályos határátlépést és utasokat képes kezelni, és kisszámú menekült ügyét tudja feldolgozni.
A tranzitországok eszközei elégtelenek a vízum és útlevél nélkül áramló, a határellenőrzéseket megkerülő tömegek kezelésére. Ez is a rendszer alkalmatlanságát jelzi.
A legnagyobb teher a célállamokat nyomja: kisebb számú menekültet mintaszerűen képesek kezelni, de tíz- vagy százezreket sem az eljárás, sem az ellátás tekintetében nem tudnak fogadni. Itt a rendszer harmadik hiányossága. A feszültség túlterjed a menekültügy határain, és belpolitikai konfliktusokat okoz.
Habár a rendszerhibák hatásai bizonyos országokra összpontosulnak, a kiúthoz átfogó, rendszerszintű megközelítés vezet. Alaposabb elemzéseket kellene végezni arról, hogy a menekülők honnan és miért indultak el, miként haladnak céljuk felé, mennyit fizetnek közvetítőknek és embercsempészeknek, mit remélnek a célországoktól.[41]


6. Mire van joguk a menekülteknek és mire a migránsoknak?
– Van-e mozgáskorlátozás a schengeni rendszeren belül?
Az Unió schengeni területén az állandó lakosokkal és a turistákkal ellentétben a menekülteket nem illeti meg a szabad mozgáshoz való jog.

– Van-e joguk a tüntetésre, be kell-e azt jelenteniük?
A menekülteknek tiszteletben kell tartani annak az országnak a jogrendjét, amelyikben tartózkodnak. Általában azonban nem ismerik a helybeli jogszabályokat, így azt sem hogy jogunk van-e a tüntetésre, be kell-e azt jelenteniük Az irántuk való bánásmód vagy a jogaik tiszteletben nem tartása miatt már nem egyszer tüntettek, például Macedónia és Görögország határán, éhségsztrájkot folytattak a szerb-magyar határon, de volt olyan eset is hogy a szájuk bevarrásával tiltakoztak. A sajtó több, a rendőrökkel történt összetűzésről is beszámolt.

7. Ha a migránsok megrongálják a vagyont az országban, kihez fordulhat a megkárosított fél kártérítésért?
Ez a kérdés elhangzott már tavaly nyáron szerb képviselőházban. Az illetékes miniszter azonban kitért a válaszadás elől, mondván, hogy „Szerbia nem bírja és nem is akarja megtiltani az emberek szabad mozgását, illetve képtelenség megállítani a migránsok Szerbiába való beáramlását, ezzel megszegve emberi jogaikat”.[42]
Nem kis károkat okoznak a Szerbiában, első sorban Szabadka és Horgos környékén mezőgazdasági termelőknek a szántóföldeken és a gyümölcsösökön keresztülvonuló menekültek. Hatalmasak a veszteségek a turizmusban, mert a polgárok lemondják foglalásaikat a migránsok miatt, költségek keletkeznek a hátrahagyott szemét, az önkéntesek és a gépek működtetése miatt is – olvashattuk a hírekben.[43]
Horgoson „eddig mintegy tíz kárbejelentés érkezett, de folyamatosan jönnek az újabbak is, hamarosan pedig beérik a szőlő is. A kárvallottak bejelentéseit a horgosi helyi közösségben várjuk”– nyilatkozta az egyik helyi illetékes.[44]
Kanizsai tapasztalatok szerint, „tavaly igen nehézkesen indult meg a tartományi és a köztársasági támogatás, ami miatt az önkormányzatnak kellett fedeznie a váratlanul jelentkezett költségeket, az idén már a migránsok megjelenésekor levéllel fordult az önkormányzat a menekültügyi biztoshoz, aki olyan értelemben nyújtott támogatást községünknek, hogy annak függvényében, hogy milyen költségek merülnek fel, heti vagy havi jelleggel azonnal fedezik a községnek a főleg a közterületek tisztántartásából, az önkéntesek és a gépek angazsálásából eredő költségeit”.[45]
Ebből azonban nem tűnik ki, hogy mi van a polgárokat ért károk megtérítésével. A hivatalos személyek erről mélyen hallgatnak.
A szerb (Kötelmi törvény 154/(1) cikke szerint) és az általában elfogadott – még a római jogból eredő – szabályok szerint, „aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni, amennyiben nem bizonyítja, hogy a kár az ő felelőssége nélkül történt”.
A szerb alkotmány szerint „szavatolt a tulajdon és a jogszerűen szerzett egyéb vagyoni jogok békés élvezete” (58/1 szakasza).
„A Szerb Köztársaság szabályozza és biztosítja (97/ szakasz):
2. a polgárok szabadságjogainak és jogainak a megvalósítását és védelmét;
7. a tulajdonjogi és kötelmi viszonyokat és valamennyi tulajdonforma védelmét”.
Az alkotmányos és törvényes rendelkezésekből alapján, a Szerb Köztársaság köteles minden állampolgára személyi biztonsága és vagyona védelmét biztosítani. Amennyiben ezt nem teszi, az érintett polgároknak a bíróság előtt kell jogaiknak érvényt szerezni.


8. Ilyen esetben mely hatóságok előtt felel a tetteiért a migráns?
A migráns elvileg a szabálysértési és a rendes bíróság előtt is felelősségre vonható, attól függően, hogy szabálysértést, vagy bűncselekményt követett el, de polgári per is indítható ellene, amennyiben kárt okozott. Már kérdés az, hogy milyen eredménnyel, tekintettel arra, hogy a menekültek túlnyomó többsége semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, számos esetben pedig még személyik okmányokkal sem.

9. Mi következik be ha Magyarország a népszavazáson elveti a kvótarendszert?
Európában gyakorlatilag Magyarország szavazhat elsőként és eddig egyedüliként a betelepítési kvótáról. Ebben az esetben elindulhat az a dominóhatás, hogy tényleg sikerülhetne európai szinten megakasztani a kötelező betelepítési kvóta tervét.
„Elsősorban belpolitikai jelentősége van az Országgyűlés döntésének, a kormány legfőbb célja, hogy a menekültügy témája határozza meg a politikai napirendet. Nemzetközi szinten lehet ugyan politikai konfliktus az Európai Bizottság és a kormány között, de jogi értelemben a népszavazásnak nem lesz hatása az uniós szabályozásra. A Bizottság által megfogalmazott javaslatok ellenére az sem valószínű, hogy egyáltalán lesz valami a kötelező kvótarendszerből az EU-ban, mivel a tagállamok többsége nem akarja azt elfogadni, a gyakorlatban a tavaly októberi döntést sem hajtják végre. A legvalószínűbb, hogy a kötelező kvótarendszer ötlete a magyarországi népszavazás nélkül is elhal” – nyilatkozta Juhász Attila a Political Capital szakértője.[46]

10. Európai Bizottság számos tagország ellen indított vizsgálatot, mert nem tartották be a menedékkérők védelmét szolgáló közös rendszabályokat, és nem biztosítottak megfelelő feltételeket, például lakhatást, élelmet és orvosi ellátást számukra. Ez milyen következményekkel jár?
Az EU egymilliárd eurót ígért a globális élelmezési programok számára, hogy ily módon is segítse csökkenteni a menekültek beáramlását. Ezt az összeget a fogadó országok, például Törökország, Libanon és Jordánia kapják, hogy képesek legyenek gondoskodni a nagy számban érkező menekültekről. 2015 őszén az Európai Bizottság számos tagország ellen indított vizsgálatot, mert nem tartották be a menedékkérők védelmét szolgáló közös rendszabályokat, és nem biztosítottak megfelelő feltételeket, például lakhatást, élelmet és orvosi ellátást számukra.[47]
A menekültek elleni rendőri erőszakról szóló jelentések kivizsgálását kérte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Magyarországtól. Szóvivőjük ismertette: a beszámolók alapján a kivezényelt erők menedékkérőket vertek meg és rendőrkutyákat uszítottak rájuk. Kitért arra a nemrég elfogadott törvényre is, amely lehetővé teszi a határtól nyolc kilométeres távolságon belül elfogott illegális bevándorlók kitoloncolását a kerítés másik oldalára.
Magyarország visszautasította ezeket az állításokat.[48]

11. Mi lenne a megoldás jogi szempontból a migránsválság kezelésére Európában?
A migráns váltságot jogi eszközökkel sajnos nem lehet megoldani. Segíthetne azonban a menekültügyi normák egységes, vagy egységesebb és következetes/következetesebb alkalmazása. A megoldás a kiváltó okok megszüntetése, a jelenleg folyamatban lévő belháborúk, etnikai konfliktusok és az emberi jogok tömeges megsértésének leállítása, az érintett lakosság gazdasági helyzetének rendezése/fellendítése lenne. Kérdés azonban, hogy a nemzetközi közösségnek van-e erre kellő akarata és ereje?


BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. augusztus 15.


* A kérdéseket Apró Lea, a VRTV szerkesztője fogalmazta meg.


[1] Ha azt hiszi, mindegy: migráns vagy menekült, téved.http://www.origo.hu/hirmondo/itthon/20150909-migrans-menekult-europai-unio-bevandorlas-illegalis-bevandorlas-fogalmak.html, 2015. szeptember 9.
[2] Migráció. SULINET:http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/nepessegfoldrajz/migracio
[3] Európai migrációs váltság.https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_migr%C3%A1ci%C3%B3s_v%C3%A1ls%C3%A1g
[4] migrans. http://dictzone.com/latin-magyar-szotar/migrans és Idegen szavak szótára:http://idegen-szavak-szotara.hu/migr%C3%A1ns-jelent%C3%A9se
[5] Most akkor a migráns szó pontosan mit jelnet?http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__kulfoldi-politika__7260204-most-akkor-a-migrans-szo-pontosan-mit-is-jelent
[6] Halmos Máté: Menekült ¹ bevándorló.http://index.hu/gazdasag/2015/06/19/menekult_bevandorlo/, 2015. június 19.
[7] Bakos Ferenc: idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2006. 63
[8] Uo. 417
[9] Migráció, a 2-es alatt.
[10] Jogi lexikon. CompLex. Budapest, 2009. 466
[11] Menekült. https://hu.wikipedia.org/wiki/Menek%C3%BClt
[12] UNHCR: Menekültügyi egyezmény. http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/informacioforrasok/egyezmenyek/menekultugyi-egyezmeny.html

[13] Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa.https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_ENSZ_Menek%C3%BClt%C3%BCgyi_F%C5%91biztosa
[14] Menekült, a 2-es alatt.
[15] Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal: Menekültügyi eljárás. Menedékes.http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=421&Itemid=392&lang=hu#
[16] Aktualitások a menekültügyben. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/menekult13.pdf, 2014. június 20.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Uo.
[20] Lásd a 15-ös alatt. Oltalmazott.
[21] Migráció, az 2-es alatt.
[22] Timmermans: a menedékkérők többsége gazdasági migráns.http://www.hitelesforras.hu/hirek/kulfold/timmermans-menedekkerok-tobbsege-gazdasagi-migrans, 2016. január 27.
[23] Soós Eszter Petronella: Menekültek és gazdasági bevándorlók. Liget:http://ligetmuhely.com/soos-eszter-menekultek-es-gazdasagi-bevandorlok/

[24] Serdült Viktória: Ha azt hiszi, mindegy: migráns vagy menekült, téved. Origo:http://www.origo.hu/itthon/20150909-migrans-menekult-europai-unio-bevandorlas-illegalis-bevandorlas-fogalmak.html. Szeptember 10.
[25] Menedékjog. Lásd a 15-ös alatt
[26] A menedékjog. Fiatalok az emberi jogokért: http://hu.youthforhumanrights.org/what-are-human-rights/videos/right-to-seek-a-safe-place-to-live.html
[27] Jogi lexikon. Menedékjog. a 10-es alatt, 466.
[28] Uo.
[29] Uo.
[30] Uo. 161.
[31] Menekültügyi eljárás és Eljárási határidő, a 15-ös alatt.
[32] Migráció és menedékjog az Európai Unióban. Mi jellemzi az Európai Unió menekültügyi politikáját? https://www.opensocietyfoundations.org/hu/explainers/understanding-migration-and-asylum-european-union
[33] Uo.
[34] Mit tartalmaz a Dublin III. rendelet? InfoRádió / MTI .http://inforadio.hu/kulfold/2015/06/24/mit_tartalmaz_a_dublin_iii._rendelet-736869/, 2015. 06. 24. [13:59] Lásd még Gogolák H. Csongor ügyvéd: Menekültek – Schengen – EU (IV. rész).http://www.e-nepujsag.ro/op/article/menek%C3%BCltek-%E2%80%93-schengen-%E2%80%93-eu-iv-r%C3%A9sz, 2015. október 13. [17:01], és Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Dablini eljárás. http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=424&Itemid=467&lang=hu#
[35] Tömegek indulnak útnak Szerbiában, hogy megelőzzék a kerítést. Index:http://index.hu/kulfold/2015/06/22/menekultek_migrans_szerbia_macedonia_hatar_hatarzar/, 2015. június 22.
[36] Izveštaj za period januar - mart 2016. godine. Beograd, april 2016.http://azil.rs/doc/Periodicni_final_SRP.pdf
[37] Magyarország naponta csak 15 menekültet enged be a tranzitzónába. 2016. július 5.http://444.hu/2016/07/05/magyarorszag-naponta-csak-15-menekultet-enged-be-a-tranzitzonaba és K-k: Imasátrat építenek a migránsok. Magyar Szó, 2016. augusztus 15. 1. és 4.
[38] Austrija neće primati zahteve za azil čim broj zahteva dostigne 37.500 što je limit za 2016.http://azilsrbija.rs/austrija-nece-primati-zahteve-za-azil-cim-broj-zahteva-dostigne-37-500-sto-je-limit-za-2016/, 2016. augusztus 8.
[39] Austrija planira vratiti 50.000 tražitelja azila. http://balkans.aljazeera.net/vijesti/austrija-planira-vratiti-50000-trazitelja-azila-0, 2016. janućr 31.
[40] Németország megtelt! Ezrével fordítják vissza a határokról a migránsokat.http://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/nemetorszag-megtelt-ezrevel-forditjak-vissza-a-bevandorlokat/y5pc4mj?utm_source=hirstart&utm_medium=hirstart&utm_campaign=hirstart, 2016. augusztus 9.
[41] Balázs Péter: Rendszerhibák és megoldások. Népszabadság, 2015. augusztus 26.,http://nol.hu/velemeny/rendszerhibak-es-megoldasok-1559219
[42] Pásztor Bálint: Ki fogja megtéríteni a migránsok által okozott károkat? Tanjug.http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18903/Pasztor-Balint-Ki-fogja-megteriteni-a-migransok-altal-okozott-karokat.html, 2015. július 30. [19:21]
[43] Óriási károkat okoznak a szerbiai mezőgazdaságban a migránsok.http://www.hirado.hu/2015/07/30/oriasi-karokat-okoznak-a-szerbiai-mezogazdasagban-a-migransok/, 2015. július 30. Lád még a 41-es alatti írást is.
[44] Bödő Sándor: Horgos: Egyre nehezebb elviselni a migránsok jelenlétét.http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20372/Horgos-Egyre-nehezebb-elviselni-a-migransok-jelenletet.html, 2016. július 19. [16:28]
[45] Uo.
[46] Dominóhatást hozhat a népszavazás. http://magyaridok.hu/belfold/dominohatast-hozhat-a-nepszavazas-658318/, 2016. május 11.
[47] Lásd a 32-es alatti forrást.
[48] Vizsgálatot kér hazánktól az ENSZ menekültügyben. http://magyaridok.hu/belfold/vizsgalatot-ker-hazanktol-az-ensz-menekultugyben-840601/, 2016. július 16. [12:55]


Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék