2017. szeptember 15., péntek

Dupák Fanni - Szabó T Anna - Sajtó



Mi csak szorongunk, veszélyt érzünk kint-bent,
de szépen élünk: képen látunk mindent.
Mi éppen élünk, nem is élünk tényleg:
csak azok élnek, akik írva élnek.
Csak ők, kiket az Írás kőbe vésett.
Mi sodródunk, nem értjük az egészet –
de története van minden papírnak.
Annak van sorsa csak, akinek írnak. 
Más eljátssza, mit véletlene ráoszt.
Hogy megszoktuk már az otthonos káoszt!
A híradóban egyfolytában ölnek,
a filmcsillagok fényben tündökölnek,
a reklám csupa mennyei ígéret,
csak kívánd meg, és megkapod, ha kéred,
a kripta falát lefestik, ha nyirkos,
a krimiben megbűnhődik a gyilkos. 
A kisgyerekre ráesett a sírkő.
A terhes nőt elgázolta az autó.
A háború, a földrengés, a tűzvész.
Egy szökőár, és nyolcszázezer elvész.
Versenyt tarol a tűz, az ég, az ember,
ez késsel döf, az meg lesújt és rombol.
Miért hagy ennyi szörnyűséget Isten?
Hogy megírhassák azután a Blikkben. 
A balvégzetről bugyborog a bulvár.
Kitapogatja odalent a búvár,
mit lenn az éhes, síkos fogú  hal lát:
a ronggyá ázott, puffadt hasú hullát,
mi két hónapja szép mosolyú  lány volt,
még vadul csókolt, még vadabbul táncolt,
de a korláton magát  átvetette,
és összecsapott a hullám felette.
Már ismerjük mind, arcról, névről, képről,
a család semmit nem ért az egészből,
de róluk beszél boltos, fodrász, taxis,
a riporter szól: mitől olyan faksznis?
Ha ölsz vagy halsz, a fél világ hall rólad,
és rejtegetett titkaidra rálát,
s hogy szétszedhessen téged minél jobban,
a képed nézi tévében és lapban. 
A gyilkost, aki kiflit eszik tejjel,
a csecsemőt, akit kidobnak éjjel,
az őrt, aki üt, és azután kérdez,
a haldoklót, ki mindent összevérez,
a celebet, ki azt hiszi, hogy sármőr,
a politikust, aki tiszta sár már –
a szokott műsor, híg, érzelmes esztrád –
szakadt a függöny, síkosak a deszkák. 
Mégis: az élet mítosz és legenda.
Van áldozat, és gyilkos, és gyehenna.
Mint zsákba, egymás vaksorsába varrva
elásatnak az újságlap-avarba –
ez marad róluk az utolsó  írás.
A földből hosszan felhallszik a sírás. 
Ki beszél értük? Ki hallja meg őket?
Ki vigasztal meg árvákat, szülőket?
Ki érti meg a sorsukat? Akad, ki
képes a sárból sírkövet faragni?
Nem. Az embernek sziklahite nincsen.
Ő cikket ír csak – sorsot írjon Isten. 


Kérjük a mélyentisztelt olvasót, hogy egy tetszik (like on YouTube ) gombnyomással növelje Dupák Fanni esélyeit a versenyen!

 Köszönjük!

NEMZETI VERSENY: DÖNTŐBEN A CSÓKAI VERSMONDÓ!

A szervezők hivatalos közlése után megerősítést nyert, hogy a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondó Egyesület által meghirdetett Nemzeti VERSenyen a csókai Dupák Fanni versmondó bejutott a döntőbe!

A YouTube hivatalos statisztikája alapján a zsűri négy versenyző esetében, mivel nagyon közeli eredmények születtek, döntetlennek ítélte a szavazatszámokat, így az első helyen végzett VERSenyzővel együtt 5 középdöntőst nevezett meg továbbjutóként a döntőbe. A döntőseket egyébként egy plusz feladat várja, amellett, hogy a döntő kétnapos lesz! A részleteket a következő napokban közlik a szervezők.

Akik pedig a közönségszavazáson az élen végeztek és továbbjutottak: Rafai Madula, Dupák Fanni, Nagy Zsófia Gitta, Csizmazia Dóra és Bauer Gergő.

A szervezők megerősítették, hogy valamennyi döntős VERSenyző alanyi jogon, díjmentesen versenyezhet a Váci Dunakanyar Színházban a Kaleidoszkóp VersFesztiválon, mind a versmondás, mind a versfilm kategóriában, csak jelentkezni kell a www.versfesztival.hu oldalon!



Népszerű bejegyzések

Dr. Gundy Sarolta - Tárogató válogatás 2015.

Szabó Angéla - Holtszezon - Katonaáldozataink

Globális vidék