Margit Zoltán

2014. december 31., szerda

Újévi kívánságok




Mindenkinek egészséget!
Legényeknek merészséget!
Minden jóból épp eleget,
Nyár idején jó meleget.

Leányoknak piros arcot,
Katonáknak kevés harcot.
Asszonyoknak jó, hű férjet,
Kivel boldogságban élhet!

Gyermekeknek mesés álmot,
Iskolásnak kövér számot.
Állatoknak szorgos gazdát,
Ki a szántón minden gazt lát.

Mi neked jó, neki tüske,
Irigy szomszédot a guta üsse!
Minden, ami rossz volt ókor,
Forduljon meg, legyen jóból!

Mikor éjfélt üt az óra,
- Nézzünk előre - gondoljunk sok jóra.
A sok rosszat hagyjuk az Ó évben,
Hogy az újnak legyen jó az éve!


Dunaharaszti, 2014. december 29.        

Simola Teréz Csilla


2014. december 28., vasárnap

Nem történt bűncselekmény…



A képen: Romić Arnold


Némi rosszmájúsággal azt mondhatnánk, hogy nem várt karácsonyi „ajándékként” érkezett a szűkszavú értesítés a jelenleg Tornyoson élő Romić.-Fábrik házaspárhoz, amelyben tudatják velük, hogy a május utolsó napján (mindeddig tisztázatlan körülmények között) elhunyt fiuk esetében nem történt semmiféle bűncselekmény. Legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint. Erről számol be az a Szabadkai Felsőfokú Ügyészségről érkezett levél, amelyet a napokban kaptak kézhez Romić Arnold szülei.

Emlékeztetésképpen: a 15 éves fiú május 30-án este a barátjával szórakozni indult az oromhegyesi Atlantis Garden Club nevű diszkóba, ahonnan azonban már csak holtan tért haza. Szülei már csak a holttestét láthatták az újvidéki Klinikai Központban. Halálának okáról és körülményeiről – az első naptól kezdve – egymásnak teljesen ellentmondó állítások hangzottak el. A szórakozóhely hajnali bezárása után történt tragédiát a klub üzemeltetői eleinte úgy magyarázták, hogy az ittas állapotban lévő fiú halálát hirtelen rosszullét okozta, az elfogyasztott italtól hányni kezdett és a saját hányadékától megfulladt. Néhány hónappal később, amikor az Újvidéken elvégzett boncolás eredménye kimutatta, hogy az elhunyt gyomrában sem italnak, sem ételnek maradékát nem találták, ez az állítás úgy módosult, hogy a fiú rendőrök és biztonsági őrök jelenlétében hirtelen az eszméletét vesztette és a földre esett. Ezzel szemben Arnold szülei mindvégig annak a lehetséges magyarázatnak adtak hitelt, amely a fiuk barátjától származik. Az ő állítása alapján Arnoldot oly mértékben bántalmazták fizikailag a szórakozóhely biztonsági őrei, hogy a fiú még ott a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A magyarkanizsai kórház sürgésségi részlegéből kiérkező mentők már csak a halál tényét tudták megállapítani. A szombaton reggel elhunyt gyereket hétfőn már el is temették, anélkül, hogy a szülei, rokonai tudták volna, valójában mi okozta a halálát.
Romić Arnold édesanyja, Marica arról számolt be a karácsonyi ünnepnapok után, hogy jobbára a fiukra való emlékezéssel, sírással meg temetőjárással telt náluk a család meg a szeretet ünnepe. Az elveszített gyermek/testvér halála miatt érzett fájdalom és üresség rányomja bélyegét nem csupán valamennyiük ünnepére, hangulatára, hanem az életükre is.

Az ügy kivizsgálása a Szabadkai Felsőfokú Ügyészségen kezdődött, ennek eredményét most kapták kézhez a Romić szülők. Ebben miről tájékoztatták a családot?

Röviden arról értesítettek bennünket, hogy az ügyészség rendelkezésére álló adatok, ismeretek alapján nem áll fenn annak a gyanúja, hogy a fiunk bűncselekmény áldozatává vált. Szó szerint: „nem megalapozott a gyanú”. Továbbá közlik velünk, hogy ha akarjuk, akkor betekinthetünk az ügy vizsgálati anyagába, és ezt megtehetjük bármelyik munkanapon a megadott munkaidőben. Ha viszont nem értünk egyet az eset ilyen lezárásával, ha elégedetlenek vagyunk ezzel a végeredménnyel, akkor bűnvádi feljelentést tehetünk az általunk gyanúsított elkövető(k) ellen.

– Hogy fogadta a család a hírt?

Mindannyiunkat megdöbbentett. Hitetlenkedve olvastuk. Úgy érezzük, hogy már eddig is sok időt elvesztegettünk. Hét hónapja annak, hogy meghalt a gyerekünk, és szinte semmit nem tudunk arról, hogy pontosan mikor, milyen körülmények között és legfőképpen miért halt meg. Az idő múlásával csak az az érzés erősödik bennünket, hogy Arnold rejtélyes halálának oka többek számára nem lenne jó, ha kiderülne. Erre utalnak a „különös történések”, amelyek az ügy úgymond csendes elsimítására irányulnak. Ilyen például a két hónapos késéssel postázott boncolási jegyzőkönyv, amelyből „véletlenül” kimaradt a halál okának megállapítása, vagy az többszöri rendőri zaklatás, amely az ügyben szerepelő tanúk befolyásolására és megfélemlítésére irányult. De említhetem a legújabb furcsaságot is: az ügyészség most elvégezte az eset kivizsgálását anélkül, hogy egyetlen tanút is beidézett és meghallgatott volna azok közül, akiket mi megneveztünk. Márpedig jó előre bekérték tőlünk azoknak a névsorát és lakcímét, akik Arnold bántalmazása idején a közelben tartózkodtak és hallották, amint sír, könyörög, hogy ne bántsák, hagyják már abba a verést. Ha ők elmond(hat)ták volna, hogy mit hallottak, láttak, akkor nyilván másmilyen eredmény születik.

– Ezek szerint nem tekintik az ügyet lezártnak?

Semmiképp sem fogadhatjuk el ennek a vizsgálatnak az eredményét, hanem folytatjuk a küzdelmet, mindaddig, amíg ki nem derül az igazság.

Szabó Angéla


2014. december 24., szerda

Karácsony – Harang csendül...




I.

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.

Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.

Ady Endre





2014. december 22., hétfő

Süket csacsinak mesét mondani… (Értelmetlen, de érdemes!)




„Érdemes-e arról elkezdenem beszélni, hogy ami a Magyar Szóban, a vajdasági magyarság egyetlen napilapjában zajlik, az több mint botrányos?” – teszi fel a kérdést tegnap délutáni facebookos bejegyzésében Stephen Bozhen.

Egy jó kis paradoxonnal tudnék neki válaszolni:érdemesnek érdemes, csak éppen nincs semmi értelme.

A vajdasági magyar újságírás régen volt már olyan elaljasult állapotban, mint mostanság. Még az egypártrendszerű, szigorú szocializmus évtizedeiben sem süllyedt ilyen mélyre, és az azt követő háborús években is igyekezett megőrizni a méltóságát.

Hogy milyen mértékben sikerült lezüllesztenünk ezt a hátborzongatóan szép mesterséget, azt én három évvel ezelőtt tapasztaltam meg a maga „teljes életnagyságában”. Akkor szerepelt úgymond közvitán a Magyar Nemzeti Tanács által megrendelt Médiastratégia, amelynek a kidolgozásában – akkor legalábbis azt állították! – újságírásunk színe-java részt vett. Szakmai véleményezésekor viszont mindössze hárman mertek megszólalni, kritikát megfogalmazni, kis vajdmagy újságíró-társadalmunk úgy lapult, mint nyuszi a fűben. Még a szakma mesterei, nagy öregjei is – akiknek már nincs mit veszteniük – mindvégig csendben maradtak. Az azóta elmúlt három évben pedig nemhogy javult volna, hanem csak tovább romlott a helyzet.

Az igazmondás és a tisztességes tájékoztatás ügyében minden erőlködésünk elkeseredett szélmalomharc csupán, mert ezt a szerencsétlen magyarságot a saját értelmisége többszörösen is elárulta, és ebből az árulásból bizony a hírmondók is derekasan kivették a részüket. Kevesebbet ártottak az előre megfontolt szándékkal konokul hallgatók, mint a krónikus köpönyegforgatók vagy a számításból helyezkedők. A közösségünk elleni legnagyobb vétséget azonban a hatalombitorlók előtt hajlongó, a körülöttük lihegő (jó tollú) szorgalmasok követték el, akik pedig pontosan tudták, hogy mit művelnek. Akik ebenguba, hogy vállalják vagy tagadják, mégis csak a politikacsinálók szekerét tolják azok címlap-szerepeltetésével, élőadásban történő, nyájaskodó, semmitmondós vendégeskedésükkel éppen a fejük feletti elképzelt glóriát glancolják. Akik rongyemberként viselkedtek, s akikkel – éppen emiatt – a politikacsinálók időnként föl is törölték a padlót. Vagy ha nem, hát lettek egykori önmagukkal meghasonlott, szánalmas roncsemberek, akik ma is egy-egy kéziratért, kép- vagy hanganyagért háborgó gyomorral tesznek erőszakot saját magukon. És ha időnként meg is szólal a lelkiismeretük, igyekeznek azt nagyon gyorsan elhallgattatni. Úgyhogy: előbb köpi magát szembe reggel a tükörben a délvidéki magyar újságíró, mintsem hogy az uralkodó magyar pártunk sajtóirányítása ellen nyilvánosan felemelje a szavát. Nálunk nincs már az írástudónak felelőssége és az írott szónak sincsen becsülete.

Stephen Bozhen ezt írja: „Akik a diktatúra szekerét tolják (félelemből vagy kényszerből, éppen mindegy), mert arcukat, nevüket adják a manipulatív hírekhez (vagy épp a cinkos hallgatáshoz – mikor minek van szezonja, ugyebár), és valójában pontosan ezzel betonozzák be az őket (is) elnémító hatalmat (ördögi kört teremtve ezzel), azok valójában majd mindannyian szabadelvű, egyenes gerincű, titkon az „ellenállással” szimpatizáló értelmiségiek?” Hát ilyen nincs. Is-is nincs. Csak vagy-vagy van. Vagy örök igazságkereső, nevét, becsületét óvó/őrző újságíró valaki, vagy pedig szándékosan félrevezeti, becsapja és hűtlen módon megcsalja mindazokat, akikért pedig olyan megfeszített iramban dolgozik. Sajnos ez a keserű hétköznapi valóság.

Így vált az újságírók (magát szakmainak meg érdekvédelminek mondó) szervezete is üres kirakattá, és ily módon veszítették el nem pusztán a tekintélyüket, hanem az erejüket is meg az olvasóikat/nézőiket/hallgatóikat is a magyar tájékoztatási eszközök. Sorra, egymás után.

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy mit tettek a Magyar Szóval! Nem akkor, amikor (ugyancsak három évvel ezelőtt) eléggé el nem ítélhető módon leváltották a főszerkesztőjét (mert akkor már a jó indián halott indián volt), hanem sokkal korábban. Talán amikor a VMSZ átvette az ellenőrzést a Forum Házban, amikor tervszerűen megkezdték a napilapnak és a szerkesztőségnek az egyidejű leépítését. A korábbi újvidéki „anyaszerkesztőséget” úgy szétszabdalták, a létrehozott városi szerkesztőségeket pedig úgy elszigetelték egymástól, hogy a bennük dolgozók többé ne képviselhessenek semmiféle erőt, hogy az esetleg lázongó újságírók még véletlenül se tudjanak szervezkedni. Meg is szűnt azóta a hajdani legendás, zsibongó szerkesztőségi élet, s aki ma betéved az egykori sajtóházba, az legfeljebb elvétve találkozik ott újságíróval. (Most emlegessem azt, hogy volt idő, amikor egyazon folyosóra nyílt a Családi Kör, az Új-Symposion, a Képes Ifjúság meg a Jó Pajtás szerkesztőségének is az ajtaja?!)

A szebb napokat is megélt Hét Nap újságíróival hajszál híján megesett az a csúfság, ami nem csupán a zónázáshoz szokott újságírók réme, hanem szinte minden alkotó emberé: majdnem bevezették számukra a mechanikus bélyegzőóra használatát, hogy percre pontosan tudni lehessen, ki hány órakor érkezett a munkahelyére és mikor távozott. Ettől a megalázó szörnyűségtől csak az mentette meg őket, hogy a cégvezetés túlságosan drágának találta a blokkolóórát, és így elállt a megvételétől. De persze nélküle is elérte a célját, merthogy munkaidőt vezetett be, ami 9 órától délután 2-ig tart, a megszegése pedig büntetést von maga után. Aki reggel egy percet is késik, vagy 14 óránál korábban hagyja el az irodát, annak levonnak a fizetéséből. Magyarán ez azt jelenti, hogy az újságírót odakötötték, odaláncolták az íróasztala lábához, hogy mindig szem előtt legyen, hogy ellenőrizni lehessen, dolgozik-e egyáltalán. Ha viszont munkaidőben (terepi csámborgás végett) elhagyja a szerkesztőségi szobát, akkor az aznapi riportalanyával úgymond láttamoztatnia kell, hogy mettől-meddig múlatta a társaságában az időt.

A szerkesztőségben rejtélyes elbocsájtás is történt a nyáron, amely esetet azonban síri csend övezi, a lepisszentett munkatársak legfeljebb csak négyszemközti beszélgetésekkor mernek róla szót ejteni. Mindeközben maga a lap, valahányszor megújult, annyiszor veszített értékeket a korábbi, jó nevű elődök által begyűjtött kincsestárából.

Megint másik médiumunk, a Szabadkai Rádió talán épp most éli a végnapjait. Sírásói és sírba eresztői valójában azok voltak/lesznek, akik a közkedvelt rádió mellett megalapítottak egy újabbat is, a Pannon Rádiót. Aztán pedig „kiutaltak” mellé egy televíziót is, és azóta ezt a két társaságot akarják a délvidéki magyarság vezérmédiumává varázsolni. Népszerűsítik, korszerűsítik, pénzzel tömik, gyötrődnek, kínlódnak évek óta, de a varázslat csak nem akar működni. Az rendre megtörik.
A rossz nyelvek szerint zajlott egy közvélemény-kutatás az MNT megbízásából, amely az Újvidéki és a Pannon Televízió nézettségét akarta lemérni, pontosabban a kettőt összevetni, és amelyből az derült ki, hogy az Újvidéki Tévé műsorai még mindig népszerűbbek, így a felmérés eredményeit inkább nem is hozták nyilvánosságra.

Valahogy így állunk mi média dolgában. Cefetül csehül. S attól, hogy ezt egymásnak elpanaszoljuk, nem fog megváltozni semmi sem. A szájtépés meglehetősen értelmetlen cselekvés, de mivel már hozzászoktunk, időnként azt hazudjuk magunknak, hogy mégsem volt fölösleges. Szóvá kell tenni az igazságtalanságot, akkor is, ha a véleményünkkel egyedül maradunk. Ezt kell tennünk, ha másért nem, hát önmagunk miatt. Ha nincs is neki értelme, akkor is érdemes.

Szabó Angéla




Your lips move but I can't hear what you're saying...

2014. december 20., szombat

Karácsony felé




Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

Juhász Gyula



2014. december 13., szombat

Lerombolt templomaink




Síksági falvak éke a templom. Sokkal inkább, mint a hegyvidékieké. Vajdaságban nagyon sok templom kétszáz év körüli — noha vannak ennél ‚korosabb”, és „újabb keletű” épületek is —‚mind megérdemli figyelmünket. Valamennyi műemlékkel is felér, épp ezért meg kellene becsülnünk ezt a sajátos építési örökségünket, óvni kellene jobban, sokkal jobban, mint tesszük.

Ezúttal néhány tragikus végű vallási objektum emlékét idézzük fel (a teljesség igénye nélkül), noha a sort bizonyosan folytatni lehet és kell is.

Egy felületes terepszemle után is úgy tűnik, a II. világháborút követő években elsősorban az elűzött német lakosság épített emlékeit perzselte fel túlsúlyban az Új hatalom, de persze nem csak azokat. A tipikus sváb házak sokkal inkább megmaradtak, mert azokban lakni lehetett, a templomok azonban nem kellettek, sok helyen esztelen rombolás áldozataivá váltak. Ahol megmaradtak hívők híján az idő vasfoga végez velük lassan, de biztosan.




Temerini lévén számomra legközelebbi példa a szomszédos Tiszaistvánfalva (nagymamám így nevezte), vagyis a hírhedt Járek. Az odavaló i németek többsége már ‘44 októberében szekerekre rakta legfontosabb ingóságát, s nehéz, kalandos utakon visszaindult ősei hazájába, maga mögött hagyva takaros szülőfaluját az ágostai evangélikus templommal, előtte a nagy hitújító, Luther Márton szobrával. A templom helyén ma önkiszolgáló áll, a szobor még könnyebben eltűnt, de a németek temetőjéből sem maradt semmi, még csak fotó sem.  Amire rábukkantunk, nem alkalmas közlésre.
A háború befejezése után a  „bűnös falunak” kikiáltott Csúrogon földig rombolták a templomot.
A magyar lakosság addig zömmel a Szent Lajosról elnevezett római katolikus templomban imádkozott. A Verbász közeli  Újsóvén (Ravno Selón) egykor két gyönyörű templ om hirdette a német közösség jelenlétét. Feljegyzések tanúsítják, hogy igen korán, már az 1700-as években magyar és német nyelvű oktatás folyt a faluban. A falu intenzíven fejlődött egészen a két világháború között évekig, sok üzlet, műhely, orvosi rendelő, még szülészet is működött. A második világháborút követően a református és evangélikus templomot is lerombolták, helyük közelében ma egészségház áll. A lakosság pedig kicserélődött.




Újsóvéntól kissé északnyugatra Cservenkán (Crvenkán) evangélikus és reformátusvallású volt a német lakosság. Mindkét felekezetnek gyönyörű temploma állt a központban, egymással átellenben. A háború végén a német lakosság ot meghurcolták, a két templomot lerombolták. A helybeli magyarok római katolikus vallásúak, neogótikus stílusban épült templomuk is áll a falu keleti részén.




Bánát középkeleti részében, Bégaszentgyörgy és Szerbcsernye között, Csősiteleken (Česteregen) a meglehetősen impozáns római katolikus templomot tették a földdel egyenlővé 1944 és 1946 között.  A templom 1882-ben épült, plébánosát, SchäferVilmos-t lágerbe hurcolták és kivégezték.



A  ma szerb településfalunak tartott Lázárföld (Lazarevo), Nagybecskerektől alig 10 kilométerre az utóbbi években elsősorban arról híres, hogy itt tartóztatták le Ratko Mladić hágai körözötet. Római katolikus templom át 1807 és 1809 között építették, és 1809. november 12-én szentelték fel Szent Ágoston tiszteletére. 



A II. világégés után plébánosát, Heim Mihályt elhurcolták, de 1949-ben kiszabadult. A falu lakosságát 1945 márciusában elhurcolták, helyük- re a következő évben boszniai szerb telepesek érkeztek. Római katolikus templomát 1948-ban kezdték széthordani, és csak az 1980-as évek elején bontották el végleg, miközben istállónak is használták. Anyakönyveit is megsemmisítették. A hívők nélkül maradt evangélikus templomát az ortodox egyház vette át.




Mindkét felekezetnek gyönyörű temploma állt a központban, egymással átellenben. A háború végén a német lakosságot meghurcolták, a két templomot lerombolták. A helybeli magyarok római katolikus vallásúak, neogótikus stílusban épült templomuk  is áll a falu keleti részén.

HATÁRON INNEN ÉS TÚL - rovat

Nagy Magdolna



2014. december 2., kedd

Pótolhatatlan kincseket pusztíthatnak el a Bánságban






A Magyar Patrióták Közössége szakmai csapata 2014. november 22-23-án a Bánságban járt, hogy felmérje a nagybecskereki püspökség által idén nyáron bejelentett templomrombolás által érintett műemlékeket, egyházi épületeket. Egyesületünk hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyházmegye szenátusa összesen hét templom lebontását helyezte kilátásba arra hivatkozva, hogy a gyülekezetek megfogyatkozása miatt fenntartásuk nem jövedelmező. A szóban forgó épületek Aracs, Párdány, Ópáva, Perlaszváros, Módos, Németcsernye és Galagonyás településeken találhatók. Azóta egyéb nyilatkozatokból tudni lehet, hogy a veszélyeztetett egyházi épületek száma ennél is nagyobb. A mostani látogatás a Bánság szerbiai területének északi részét érintette. Értékfelmérő helyszíni munkánkat 2015 elején az egyházmegye déli vidékén folytatjuk majd.

A bontásra ítélt németcsernyei templom

Németcsernye (más néven Szerbcsernye) az egyetlen bánsági település, amely esetében a katolikus templom lebontásáról már egyházi határozat is született. Az építészeti és történeti értékek dokumentálása céljából felmértük a veszélybe került templomot. Szakembereink egybehangzó véleménye szerint az épület nem életveszélyes, így mindenképpen megmenthető. Találkoztunk a helyi gyülekezet képviselőivel is, akik aláírásgyűjtéssel is tiltakoznak a püspökség érthetetlen döntése ellen. A Magyar Patrióták Közössége személyesen győződött meg arról, hogy a németcsernyei templomnak élő és élni akaró gyülekezete van. Az egyházvezetés ennek ellenére kitart az eredeti elképzelés mellett, amelynek jegyében a misézést is megszüntették, a templom több értékes kegytárgyát pedig elszállíttatták.

Sajtótájékoztató Németcsernyén – Hetzmann Róbert elnök

Németcsernyén a templom és a gyülekezet felmérését követően egyesületünk a helyi hívekkel közösen sajtótájékoztatót tartott, amelyről délvidéki és anyaországi médiumok tudósítottak. Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke elmondta: elsősorban a magyar kormánytól várjuk az anyagi megoldást, s mivel erre kézzel fogható ígéret van, a püspökség nem bonthatja le a templomokat. A helybeliek felháborodva számoltak be arról az esetről, amikor a püspök az egyik vasárnapon villámlátogatást tett a templomban, és a híveket szidalmazta. A jelenlegi gyülekezet kb. 90%-a magyar nemzetiségű, a többiek – néhány horvátot kivéve – németek.

Párdány templomát is meg lehetne menteni

Hasonlóképpen menthetőnek láttuk a valóban rendkívül lepusztult párdányi templom helyzetét is. Sajnos, az értékes belső tárgyak elvitele a püspökség részéről már ezen a helyen is megkezdődött. Ennek ellenére számos értékes építészeti részletet és berendezési tárgyat rejt magában az épület. A vizesedés megszüntetése érdekében ugyanakkor haladéktalanul fel kell lépni. A hajdani járásszékhely mezőváros katolikus lakossága napjainkra valóban csaknem elfogyott, ám van, aki még ragaszkodik a templomhoz. A megmaradt magyarok mellett a település szerb nemzetiségű lakói is ellenzik az épület ledöntését.

Módos templomának rózsaablaka – részlet

Pompás templombelső – sajnos, 
egyes értékes berendezési tárgyait már elszállították

A lebontásra kijelölt templomok közül művészettörténeti szempontból a módosi képviseli a legnagyobb értéket. Ez a hatalmas, neogótikus stílusú Nagyboldogasszony-templom 1911-ben épült, a bánsági svábok integrációjának szimbóluma. A partizánok 1944-es bevonulásáig német-magyar többségű település templomának színes ólomüvegein magyar szentekkel, magyar feliratokkal találkozhatunk. Nem marad el az ábrázolásokon a Szent Korona Szent István általi, Szűz Mária részérő történő felajánlása sem. A neogótika a Béccsel szembeni függetlenedés óhaját, az önálló magyar államiság pártolását fejezi ki. Érthetetlen, hogy miközben a gyülekezetnek még az egyházmegyei adatok szerint 330 magyar ajkú híve van, a templomot kultúrtörténeti és művészeti értékei ellenére lebontanák, a katolikusokat pedig a szomszédos Káptalanfalva gyülekezetéhez csatolnák.

A templom rendkívüli művészeti és kultúrtörténeti értéket képvisel

Szent István felajánlja a Szent Koronát – Ez is pusztuljon?!

A módosi templom külseje is rendkívül gazdagon díszített

Bár a püspökség ellentmondásosan nyilatkozott a lerombolás szándékát illetően, Módoson azok a hívek, akikkel találkoztunk, megerősítették eredeti értesüléseinket. Azt mondták, tudomásuk szerint a templomrombolásra azért van szükség, mert a püspökség így kívánja őket megmenteni attól, nehogy imádság közben a „roskadozó” épület maga alá temesse a gyülekezetet. A valóságban az épületnek nincsenek komoly szerkezeti-statikai problémái, valóban rossz esztétikai állapotát ugyanakkor nagyrészt az elhanyagoltság okozza. Az értékes díszítések több mint 80%-át épségben találtuk, így a neogótikus mellékoltárokat és a kiváló állapotú padsorokat. Módos templomának megmentése kiemelt nemzeti érdek.

Perlaszváros csaknem 250 éves templomáért rajtunk kívül a helyi hívek is küzdenek

A hírekbe eddig nem került be Perlaszváros (Perlez), amelynek 1770-ben épült barokk katolikus templomát szintén le kívánja bontani a nagybecskereki egyházmegye, a mellette álló, érett eklektikus plébániával együtt. A nemzetiségileg vegyes (magyar-német-bolgár) helyi katolikus közösség tagjaival is találkoztunk, akik már szervezkednek templomuk megmentéséért. Hasonló sorsra juthat Klári falu istenháza is, ha a híveknek nem sikerül megmenteniük a helyi istenházát a rombolás szándékától. Más falvakat is meglátogattunk, amelyek közül Bocsár és Nagybikács templomát találtuk veszélyben. Ez utóbbi templomok sorsáról az egyházmegye egyelőre nem nyilatkozott, de a helyi hívek értesülései aggodalomra adnak okot. A Magyar Patrióták Közössége szakmai csapata járt továbbá az aracsi városi templomnál is, amely esetébe ugyanakkor a lebontás jeleit nem tapasztaltuk.

Klári temploma

Rendkívül értékes relikviákat találtunk – ezekről feljegyzés készült

Az úton nyolc szakember vehetett részt, akik külön-külön valamely szakterületért felelősek. Így többek között építész, bútorrestaurátor, örökségvédelmi szakértő, szórványkutató, történelemtanár és fényképész is közreműködött. A helyszíni jegyzetek és a feldolgozott szakirodalom alapján a teljes dokumentációt egy jelentésben fogjuk összefoglalni, amit a magyar kormány és a nagybecskereki püspökség is meg fog kapni. Ebben javaslatot teszünk a szükséges intézkedésekre, valamint értékeljük az egyes objektumokat abból a szempontból, hogy mekkora jelentőséggel bírnak az egyetemes magyar kultúra és a helyi közösségek szempontjából. Ezt a jelentést honlapunkon bárki számára ingyenesen megtekinthető módon nyilvánosságra fogjuk hozni.

A munka pillanatképei

Köszönet illeti Dabas Város Önkormányzatát az értékfelmérő látogatás megvalósulásához nyújtott támogatásáért!

2014. november 29.



2014. november 20., csütörtök

Adventi időszak




Adventus- latin eredetű szó, jelentése eljövetel,megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka.
Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.

Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette. A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.

Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.

Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. (A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule- a fény visszatérésének ünnepe- szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.






Karma




Karma moves in two directions.
If we act virtuously,
The seed we plant will result in happiness.
If we act non-virtuously, suffering results.
How people treat you is their Karma,
How you react is yours.
Don’t waste your time on
REVENGE
Those that hurt you will eventually face their own KARMA.
No good karma comes from bitterness, jealousy or negative thoughts.
Let positive thoughts grow from experience.
Keep your circle POSITIVE.
Remember what goes around, comes around.
Karma is very powerful and it really works 3 times faster.
I am a big believer in karma.
It’s so important that we are always truthful and
do everything with a clear intention because
God is watching everything and he really protects his children
Who have faith in him and has surrendered to him.
God is the other name for love and mercy but he does
Protect his children who have a pure soul from all
Negative energies.
I’m so thankful for his protection and his light.
Have faith in GOD.

JAI SHRI KRISHNA




2014. november 18., kedd

the Trillion Dollar scandal



Dear Zoltan,

Over the last few weeks, you've taken action to stop the Trillion Dollar Scandal that is depriving developing countries of this almost incomprehensible amount of money every year.

THANK YOU.

More than 86,000 people stood alongside you and signed our petition. And as world leaders headed to Australia last week for the G20 Summit, we made sure they got your message calling for new transparency laws to shine a light on the murky world of global corruption.




So did they do what you asked them to? A bit. But nowhere near enough.

Anonymous shell companies that allow criminals to hide their dirty money are a big part of the problem. Leaders did all sign up to some broad principles to make sure all companies reveal who owns them, which is a good step forward. But this information won't be made truly public for you or me to see, or even the governments of many developing countries either.

Over the years we've campaigned for more transparency in the oil and mining sector, and thanks to support from our members we've had real success. So it was disappointing to see the subject almost ignored by world leaders at this summit. Making sure the wealth that many developing countries have under the ground actually reaches the people who live above it, will help reduce poverty and allow families to build brighter futures.

Together we've pushed our leaders hard, and there is no doubt our voices have been heard. But we need more than a few rays of light to beat this global scandal. We need dazzling sunshine.

So what happens next? We will keep up the pressure on the leaders to do more, encouraging those that have made already some progress to lead the way for others. We'll need your help to do that, so we hope you'll stick this one out with us. We couldn't have made it this far without you.

We won't stop until there are no more dark corners for this Trillion Dollar Scandal to hide.

Thank you.

David McNair, ONE.org

p.s. You can read more about what world leaders did and didn't do to tackle corruption at the G20 Summit on the ONE blog.



2014. november 16., vasárnap

Magnificent




Magnificent

Oh, oh, magnificent

I was born, I was born
To be with you in this space and time
After that and ever after
I haven't had a clue only to break rhyme
This foolishness can leave a heart black and blue, oh, oh

Only love, only love can leave such a mark
But only love, only love can heal such a scar
I was born, I was born to sing for you
I didn't have a choice but to lift you up
And sing whatever song you wanted me to
I give you back my voice from the womb
My first cry, it was a joyful noise, oh, oh

Only love, only love can leave such a mark
But only love, only love can heal such a scar
Justified, till we die you and I will magnify, oh, oh
Magnificent, magnificent, oh, oh

Only love, only love can leave such a mark
But only love, only love unites our hearts
Justified, till we die you and I will magnify, oh, oh
Magnificent, magnificent, magnificent


Sunday, Bloody Sunday



Yes...

I can't believe the news today
Oh, I can't close my eyes
And make it go away
How long...
How long must we sing this song
How long, how long...
'cause tonight...we can be as one
Tonight...

Broken bottles under children's feet
Bodies strewn across the dead end street
But I won't heed the battle call
It puts my back up
Puts my back up against the wall

Sunday, Bloody Sunday
Sunday, Bloody Sunday
Sunday, Bloody Sunday

And the battle's just begun
There's many lost, but tell me who has won
The trench is dug within our hearts
And mothers, children, brothers, sisters
Torn apart

Sunday, Bloody Sunday
Sunday, Bloody Sunday

How long...
How long must we sing this song
How long, how long...
'cause tonight...we can be as one
Tonight...tonight...

Sunday, Bloody Sunday
Sunday, Bloody Sunday

Wipe the tears from your eyes
Wipe your tears away
Oh, wipe your tears away
Oh, wipe your tears away
(Sunday, Bloody Sunday)
Oh, wipe your blood shot eyes
(Sunday, Bloody Sunday)

Sunday, Bloody Sunday (Sunday, Bloody Sunday)
Sunday, Bloody Sunday (Sunday, Bloody Sunday)

And it's true we are immune
When fact is fiction and TV reality
And today the millions cry
We eat and drink while tomorrow they die

(Sunday, Bloody Sunday)

The real battle just begun
To claim the victory Jesus won
On...

Sunday Bloody Sunday
Sunday Bloody Sunday...




2014. november 15., szombat

EU.. You see this is Another Brick in the Wall? ....No?...Why not? Corruption?




We don't need no education
We don't need no thought control
No dark sarcasm in the classroom
Teachers leave them kids alone
Hey! teachers! leave the kids alone!
All in all you're just another brick in the wall.
All in all you're just another brick in the wall.

We don't need no education
We don't need no thought control
No dark sarcasm in the classroom
Teachers leave them kids alone
Hey! teacher! leave us kids alone!
All in all you're just a another brick in the wall.
All in all you're just a another brick in the wall.

-smooth guitar solo-

"Wrong, do it again!"
"Wrong, do it again!"
"If you don't eat yer meat, you can't have any pudding. how can you
Have any pudding if you don't eat yer meat?"
"you! yes, you behind the bikesheds, stand still laddy!"

2014. november 13., csütörtök

Az én rózsám - névnapi köszöntő!




Az én rózsám egy olyan szép lány
Hogy koporsója
Arany széf tán
Benne alszik az én rózsám
Arany szeplők pozsgás arcán

És néha van hogy csókot kérek
az én rózsám édes méreg
Koporsója tárva nyitva
benne fekszem én is sírva

Az én rózsám pántlikája
Lobog a szélben vihar cibálja
Úgy szerette az én rózsám
Bús hajában nincsen ott már

És néha van hogy lopva kérem
Az én rózsám hogy haza térjen
Koporsója tárva-nyitva
Benne fekszik ő is sírva

Az én rózsám egy olyan szép lány
Ha keble ringat szívem szét mál
Elaltat majd az én rózsám
S ölel újra egyszer majd tán

És néha van hogy látni vélem
Az én rózsám nyári szélben
Koporsója tárva-nyitva
Benne fekszünk ketten sírva

ByeAlex


2014. november 12., szerda

Kilépett az EU-ból a Vajda!



A balkáni háborúk ideológia vezetője, megérkezett Szerbiában, 
hogy ott folytassa ahol 12 évvel ezelőtt abbahagyta. 

A hágai bíróság bírája Mandiaye Niang is érthetetlenül áll a történet előtt, hogy lehetett ez, mivel hogy Szerbiának nem kell külön garantálnia a törvényszék elé újbóli becitálását...A bíró érthetetlenül áll, viszont a törvényszék többsége, így döntött és ebben ő is részes.
A törvényt felülírják az érdekek és úgy néz ki, hogy a korrupcióban szenvedő Szerbiának ellensúlyként kell a Vajda, hogy elszámoljon a saját Vajdaságából "árulóként" eltévelyedett báránykákkal. Szerbia lőporos hordó maradt, amely bármelyik pillanatban felrobbanhat, szociális nyomor, munkanélküliség...

A volt harcostársai megtagadják, letagadják, viszont őt parlamenti képviselői mandátum már nem várja, hiszen 2012-ben a parlamenti küszöböt sem érte el pártja, így nem tudja majd a tisztelt házban megkérdezni: -hol maradt el a magyaroknak a szendvics osztás és hogyan lehet az, hogy önként mennek el Szerbiából és nem kell nekik a fűtött autóbusz!?

A nagypolitika döntött, kell egy kis cirkusz, hogy a tömeg ne figyeljen a kenyérre, így a Vajda is csak háromnapi csoda lesz beteg is, erőtlen is, -és folytatódik tovább a bohózat...

A képek magukért beszélnek:

A 150 eurós repülőjegy egy irányba szólt...


Első nyilatkozat...nem fogok bosszulni...



A köménymag amely még nem haladó, majd ezt követően...




Egy picinyke dáridó...




Šešelj kisegér, én legalább is tudom mennyire bátor!




A Deutsche Welle szerint: "A Šešelj eset a végéhez közeledik. Az egész arról marad emlékezetes, hogy mennyire közel eshet egymáshoz az éleselméjűség és az esztelenség, a zsenialitás és az őrület, a humor és a gyűlölet. És arról, hogy olykor az elviselhetetlenségig eltávolodik egymástól a jog és az igazság. "

Az első beszéd: Győzelem, szétvertem a Hágai törvényszéket!

Šešelj első beszédében megemlíti a Hágai nemzetközi bíróság ideiglenes határozatát, amely addig érvényes ameddig le nem váltja Szerbia elnökét és miniszterelnökét, "- a mi hulladékainkat és Szerb árulóinkat, akik eladták magukat és a nyugat szolgái lettek"



Elkezdődött, vagy bevégeztetett...

2014. november 8., szombat

Kedves Brigi!




Egyszerűen mi, így szólítjuk egymást, úgy mint Kokoslaci vagy Bicóernő, Nagylaci, Vermesgyuri, Málnaijani a doki, Bé-eM-Zsuzsi, Velőpityu, Izsák-kálmán, már évek óta és így volt jó!

„Ma már novemberben sem kell fáznod
És a fejed fölött tető áll
S hogyha jó idő van, át sem ázik
És a hírlapíró megtalál

Mi a győzelemről megtanultuk
Hogy a részvétel a fontosabb

Hogy a vereség is fizet szépen
És a győztes sokkal fáradtabb


Hát minek törjük össze kezünk, lábunk
Ha már menet közben ülhetünk
Kár, hogy alig-alig vesszük észre
Hogy már nem megyünk, csak érkezünk ”
NEKÜNK ÍGY IS JÓ!



Zorán - Így is jó c dalából idéztem, http://www.youtube.com/watch?v=99OcgoLKCsw

Az élet rólunk szól, Zsuzsi dalát soha nem feledjük állampolgári eskünk alkalmából, igen annyira jó, amikor a testvér kebelére szorít, jól megszorít, jobb mindennél! A Laci, ezt tudta és keményen meg tudott fogni és őszintén! Igen, Blanka csak egy ez a papír, de a szorítás emberi és embertől!
Kedves Kokoslaci, barátom, így egyben ahogyan immáron az évek-múlásával már-megszoktuk...
Ernő, ő volt a harcostársad, barátod, aki kérdés nélkül hitt benned! Remélem, ma már elfogadtad e tényt! Arthut királynak is voltak tanácsadói, de ő volt néked a legjobb. Hitt benned és elfogadta, hogy te vagy, aki Decsnek a LEGJOBB!



Székely embernek és harcosnak az köztéren kellett volna egy kopjafa, mert ugyan porlik mint a szikla, de hozzá lehet és kell igazodni! Ez elmaradt szívem polgármestere, egy picinyke bók a hadvezéred felé, aki igen keményen vívta meg a lét értelmét! Ki fog néki elismerést nyújtani? E kérdés nem kérdés ma, de holnap?

Ki fogja őt kitüntetni?


A Csillagrózsa, mert kedves Jusztinám lelke nem hagyhatta volna elveszni a közös éveket! Jusztina ki rendületlenül áll a Csillagrózsa élén és ápolja a sárköz fővárosának hagyományait ő vette a bátorságot és megemlékezik az egyesület kimagasló teljesítményével rendelkezőiről is, így barátomról is Kokoslaciról is!

Köszönöm kedves Jusztina!


Sajnos ma nem lehetek közöttetek, de lélekben én sárközi vagyok és büszke is vagyok rá! Kedvellek téged és kedves egyesületed az én fotográfus barátommal egyetemben!

Végezetül ölellek benneteket, -a földitek, sárközi-decsi Margit Zoltán!

Itt jött már a cseresznyés szivar és a nedü a Depp Purple Child in time c. számával… 



Tudom Laci a Hammond orgona! :)

Kedve Brigitta köszönöm, hogy e remek emberről, a barátomról,Kokoslaciról halálának 
második éve után is megemlékezel!

Margitzoli. Úgy ahogyan az évek múlásával már megszoktuk…

Istenem, de hiányzol!

Nyugodj békében!

Margit Zoltán és családja

Laci, így lesz minden, ha te ott leszel velem!



2014. november 2., vasárnap

Ne jöjj el sírva a síromig




Ne jöjj el sírva a síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fúvó szélben lakom
Gyémánt vagyok fénylő havon,
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén,
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben,
Fejed fölött körző madár,
Csillagfény sötét éjszakán,
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog...

Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.


Mary Elizabeth Frye



Do not stand at my grave and weep


Do not stand at my grave and weep
I am not there; I do not sleep.
I am a thousand winds that blow,
I am the diamond glints on snow,
I am the sun on ripened grain,
I am the gentle autumn rain.
When you awaken in the morning's hush
I am the swift uplifting rush
Of quiet birds in circling flight. 
I am the soft starlight at night. 

Do not stand at my grave and cry, 
I am not there; I did not die.






2014. október 30., csütörtök

Tell G20 leaders to end the trillion dollar scandal!





Dear Zoltan,

My father, Fela Kuti, became famous in Nigeria and then globally, as founder of the musical genre Afrobeat. But it was the quest for justice that fuelled his passion.

Along with many other courageous African activists, he was harassed and imprisoned for chastising corrupt governments that pocketed public money instead of investing it in things such as education and health. Things that would help pull people out of poverty.

Today we have a global scandal on our hands, with a trail that leads to cities like London, Paris and New York. Developing countries are being deprived of a trillion dollars every year, through money laundering, tax evasion and embezzlement. The biggest heist you’ve never heard of is happening all around us - but we can stop it.



The petition reads: 

Dear G20 leaders,

End the shady deals and money laundering that deprive developing countries of more than a trillion dollars every year.

In just a few weeks, leaders from the world's 20 most powerful countries are meeting in Australia. They can make new laws that tackle this problem, but only if enough of us tell them to.

Stopping this trillion dollar scandal would mean developing countries could invest millions more in education, healthcare and agriculture, helping them become self-sufficient and no longer reliant on international aid.

My father, and many others, have risked their lives to expose corruption and rally people to action, urging them to be courageous, to be bold, and to stand up for justice. We should expect no less of global leaders.


Thank you,

Femi Kuti
musician and ONE member.



2014. október 29., szerda

Az ősrobbanás és Isten kapcsolata


Ferenc pápa 

Az ősrobbanás elmélete, miszerint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, és az a felfogás, amely szerint a földi élet az evolúció révén keresztül alakult ki, nem összeegyeztethetetlen a teremtésről szóló katolikus tanításokkal - mondta kedden Ferenc pápa a Vatikánban.

A katolikus egyház székhelyén ülésező és a Szentszék által fenntartott Pápai Tudományos Akadémia ülésén Ferenc pápa elmondta, a világ keletkezésére adott tudományos magyarázatok nem zárják ki Istennek a teremtésben játszott szerepét.

"A világ teremtése nem a káosz műve, s az eredetét nem valami másra kellene visszavezetni, mivel közvetlenül egy felsőbb vezérlő elvből származtatható, amely a szeretet segítségével alkot" - magyarázta a katolikus egyházfő.

"Az ősrobbanás, amelyről manapság úgy tartják, magyarázatot ad a világ teremtésére, nem ellentétes az isteni teremtés elméletével, mivel az evolúció működésének feltétele azoknak a lényeknek a megteremtése, amelyek továbbfejlődnek" - tette hozzá Ferenc pápa.

A katolikus egyház korábban élesen elítélte azokat a tudományos elméleteket, amelyek ellentmondtak a Bibliában olvasható teremtéstörténetnek. A Vatikán egyik legismertebb ítélete Galileo Galilei ismert asztronómus ellen született, akit azon állításának visszavonására kényszerített a katolikus egyház, miszerint a Föld kering a Nap körül.

A Szentszék az utóbbi időben azonban arra törekszik, hogy ne a tudomány ellenségeként tekintsenek rá, s Ferenc pápa megjegyzései elődjei kijelentéseinek sorába illeszthető. XII. Pius pápa az 1950-es években az evolúciót az emberi fejlődés magyarázatául adott, igazolható tudományos megközelítésnek nevezte, és ezt II. János Pál pápa 1996-ban megismételte.

2011-ben Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek azt mondta, hogy az emberek és a világ eredetét és fejlődését magyarázó tudományos elméletek nem állnak ellentétben a vallással, viszont számos kérdést válasz nélkül hagynak.

MTI



2014. október 26., vasárnap

Kiskanállal adagolt halál



Két teljes éve húzódik már az úgynevezett „temerini hetek” bírósági ügye. Épp a napokban volt az itteni magyarok folyamatos sakkban tartását célzó kirakatbűnper második évfordulója. Bírósági eljárást mondok, noha a hét magyar fiatal esetében ilyesmiről még jóformán szó sem esett. Két évvel ezelőtt sütötték rájuk a neofasiszta bélyeget és vádolták meg őket nemzeti-, faji- és vallási türelmetlenség keltésével. Az azonnali letartóztatásuk után több mint egy évet előzetesben töltöttek, majd tavaly november 28-án szabadon bocsájtották őket, hogy onnantól már szabadlábon védekezhessenek. Azóta már eltelt majdnem egy újabb év, az ügyekben viszont még egyetlenegy tárgyalást sem tartottak. Azok időpontját több alkalommal is kitűzték, mégis mindegyiket rendre elnapolták. A legközelebbi majd november 5-én lesz.
A két adai, a két óbecsei és a három temerini fiatal tehát két éve már bizonytalanságban él. Fogalmuk sincs, miként fog a sorsuk alakulni. Ejtik-e majd az ellenük felhozott vádat, vagy további börtönbüntetésre számíthatnak azért, mert egy banda szerb fiatal hazafelé menet megkergette és bántalmazta őket?

Egy másik történet. Nem magyar nemzetiségű szenvedő alannyal.

A hírhedt Belgrádi Kerületi Börtönnek (Centralni Zatvor, azaz CZ), a Balkán legnagyobb börtönének hat hónapon át volt a kényszerlakója egy fiatal újságírótanonc, aki most, öt évvel a szabadulása után mesélte el a rácsok mögött szerzett élményeit a Dnevno.rs internetes hírportálnak. A most 29 éves férfi az interjúban tömören beszámolt a benti életről: a fogva tartás körülményeiről és magáról a bezártság érzéséről.

A felújított Belgrádi Kerületi börtön

Elbeszélése szerint bent a napok nagyjából egyformák. Hat órakor van az ébresztő, utána reggeli, majd ebéd és vacsora. Ezek a legfőbb állomások az elítéltek napi programjában. Az étkezések között pedig lehet egymással társalogni, olvasni vagy edzeni. Persze mindezt kizárólag csak a kulcsra zárt cellában. Könyvtár, olvasóterem, tévészoba, edzőterem nincsen. A cellákban mégis akadnak halomszámra újságok, könyvek, meg olyan miniatűr tévékészülékek, amelyek antenna hiányában hasznavehetetlenek. De a foglyok leleményesek, minden helyzetben feltalálják magukat. Így kartonra ragasztott csokoládés sztaniolpapírból antennát készítenek, és máris nézhetővé válik a tévéműsor. Ugyanígy, a fizikai karbantartásukhoz is saját maguk gyártanak eszközöket.

Tadej Kurepa újságírást tanult a fővárosi egyetemen, amikor 2009. szeptember 3-án váratlanul letartóztatták. Nem is akármilyen váddal, nemzetközi terrorizmussal gyanúsították. Ezt azonban csak a börtönben eltöltött második napon tudta meg. Olyan cselekmény elkövetésével vádolták, amely történésről fogalma sem volt, és amely esemény idején ki sem mozdult az otthonából.

Azonnal egy magánzárkába került. Amely magánzárkának már akkor két másik lakója is volt – a rendszeresen hazajáró patkányokat leszámítva. A három méter hosszú és másfél méter széles cellában csak egy emeletes ágy volt, meg egy asztal és a sarokban az illemhelyként funkcionáló guggolda. Fekhelye nem lévén, két héten át a földön vackolt meg magának, a cella betonján aludt. 

Szabadság
 
A cikkben említést tesznek egy nemrég megjelent könyvről is (Aleksa Nešić: Zatvorska priča: CZ), amelyben a szerző – aki maga is belekóstolt a rabsorsba – részletesen lefesti az elítéltek élelmezését. A „változatos és kalóriadús” étrendből kitűnik, hogy a hétfői és a csütörtöki napon gumi ízű, ehetetlen marmeládéból állt a pompás reggeli, más napokon pedig pástétomból vagy két főtt tojásból meg egy háromszögsajtból kombinálták össze. Ebédre mindig más-másfajta egytálételt kaptak: borsót, zöldbabot, káposztát vagy paprikást, de mindközül csak a hétfői/pénteki bab volt az egyedüli ételnek nevezhető. Úgy írja le, hogy ha időnként szalámi is került az asztalra, akkor az víz ízű volt, a kolbász rendszerint büdös, a szalonna pedig leginkább valamiféle szappanra emlékeztetett. A börtönkantinban lehetett vásárolni (annak, akinek a hozzátartozói előre megküldték a rávalót) hetente egy alkalommal, csak éppen méregdrágán. Ennek ismeretében nem csoda, ha Tadej Kurepa a bent töltött fél év alatt húsz kilót fogyott, dacára annak, hogy az eléje tett száraz kosztot és a börtönlöttyöt válogatás nélkül, mindig elfogyasztotta.

Hogy milyen volt a hangulat a fővárosi Sing Singben? Nyomasztó. Az őrök többnyire közönyösek vagy mogorvák voltak. Így mellőzték a velük való fölösleges kommunikációt. Ha időnként razziát tartottak, a cella minden szegletét átkutatták, és akinél tilalomlistán lévő használati tárgyat találtak, azt megbüntették. Aki például mobiltelefont tartott magánál és lebukott vele, az először egy kiadós verésre számíthatott, aztán pedig magánzárkába csukták.

Mindeközben – mint mondja az interjúban – az elítéltek fejében félelmetes harcok dúltak. Viaskodtak önmagukkal is, meg a valósággal is. A rácsokon kívül pedig zajlott tovább az élet. A raboskodóknak otthon gyerekük születhetett, meghalhatott az anyjuk/apjuk, elválhatott tőlük a házastársuk… Az élet nem állt meg. Amikor hat hónap után kiszabadult, élő halottnak hitte magát. Úgy érezte, kiöltek belőle minden emberi érzést. Egy évnél is hosszabb időnek kellett elmúlnia, mire újra úgy-ahogy magára talált. A szabadságát visszanyerte ugyan, de magából egy darabot otthagyott örökre a börtön falai mögött. Nem véletlenül fogalmazott most, öt év távlatából úgy, hogy a börtön, a rabság az nem más, mint maga a halál, amit kiskanállal adagolnak a fogolynak.

Nagy kár: arról, hogy hogyan, mi módon szabadult Tadej Kurepa, hogy végül is ejtették-e az ellene felhozott vádat, nem szól a történet. Pedig jó lenne azt is tudni. Márcsak a „temerini hetek” miatt is, akik nem volt olyan szerencséjük, hogy hat hónap után kiszabaduljanak, és akik még most sem tudják, milyen véget ér majd a meghurcoltatásuk.

Szabó Angéla


Népszerű bejegyzések

Follow on Bloglovin